Ünnepi testületi üléssel nyitották meg a Bársony Mihály centenáriumi évet szerdán délután. A település nagy szülöttje száz évvel ezelőtt született.

Méltó módon akar megemlékezni Tiszaalpár Bársony Mihályról, a népművészet mesteréről, a nagyközség díszpolgáráról. Pontosan száz évvel ezelőtt született a tekerőlant készítő mester, akit nem csak Magyarországon, de más országokban is elismerés övez mind a mai napig. Az egyszerű parasztember csodálatosan kezelte nem csak a tekerőt, a citerát, de a klarinétot is. Számos népdal emlékeztet ma is a kiváló muzsikusra. Az ünnepi testületi ülésen jelen volt Bársony Rózsa Mihály bácsi lánya is. dr. Vancsura István polgármester elmondta, hogy Mihály bácsi kamatoztatni tudta tehetségét, és ez a tehetség elkísérte egészen élete végéig. Számtalan tekerőt és citerát készített, és több hangszeren is játszott. Fontos az egy településnek, hogy legyen olyan polgára, akire büszke lehet, hangsúlyozta a településvezető. Az ülésen Szerényi Béla ezüstkoszorús hangszerkészítő mester, népi iparművész, népzenekutató beszélt Bársony Mihály szakmai életútjáról. – Született, természetes intelligenciával rendelkezett, tudós emberekkel levelezett. A mai magyar táncház mozgalom nélküle nem jöhetett volna létre, ezt neki köszönhetjük. Közel húsz éve annak, hogy elkezdtünk hagyomány megtartó programot megvalósítani Tiszaalpáron. Ez az első időkben teljesen ösztönös volt, később azonban tudatossá vált. Komoly támogatást kaptunk az önkormányzattól, óvodától, iskolától, de pályázatok is segítettek a megvalósításban. Így valósult meg a Bársony Mihály Tekerőlantos Találkozó, amit minden évben Mihály napjához közel eső hétvégén szoktunk megtartani a településen. Tiszaalpáron mindenki büszke lehet arra a hagyományra, ami az egész világon csak itt van. Bársony Mihály ikon volt, zseni, ezért kell minden évben megemlékezni róla – mondta Szerényi Béla.

Az ünnepi testületi ülés után az általános iskola tornatermében műsor keretében nyitották meg a centenáriumi évet. Győri Istvánné iskolaigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a népzene azért született, hogy kimondjuk azt, amit a beszéd nem tud közölni. A hagyományt nem egyes emberek, hanem a közösségek hozzák létre. A zene energiája pedig gyógyítja a testet. Bársony Rózsa édesapjával való kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy ő tanította meg citerázni, majd később tekerőzni. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a település méltó módon emlékezik meg Mihály bácsiról, akiről szobrot is készítenek, amit ősszel a tekerőlantos találkozó alkalmával fognak leleplezni. A Bársony Mihály év alkalmával rajversenyt is hirdettek. A helyezetteknek és különdíjasoknak járó jutalmat Szerényi Béla adta át. Az ünnepi műsor keretében az általános iskola diákjai verseket mondtak, Bársony Rózsa vezetésével a kis citerások is bemutatkoztak. A Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai tánccal szórakoztatták a jelenlévőket. Szerényi Béla, Savanyi István és Dora Áron pedig népdalokat adtak elő. A rendezvény alkalmából kiállítás is nyílt, amely Bársony Mihály életútját kísérte végig.