3 L Cafe - Lakitelek és környéke hírei! Közélet, bulvár, sport és minden ami egy kávé mellett megbeszélhető!
  1. 2018.07.19. csütörtök, Emília
  2. |
  3. 22 °C
  4. |

A vörös borok magasabb minőséget képviseltek

A Szentkirály-Lakitelek hegyközség minden évben más településen rendezi meg hagyományos borversenyét. Örvendetes dolog, hogy egyre több termelő méretteti meg borát a szakértő zsűrivel. Ezúttal Tiszaalpár, pontosabban a Tiszatáj vendéglő adott helyett a borbírálatnak.

 

Hagyomány, és egyedinek is mondható, hogy a hegyközség borversenyén minden kóstolás után szakember mondja el véleményét a mintáról. Ezúttal Kisari István a Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesület titkára, Dabasi Gábor a Mathiász János Borrend nagymestere és Kővágó Róbert a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet borász munkatársa értékelték szóban is a borokat, míg a többi ítész pontjaival minősítette a mintákat. A termelők is megkóstolhatták a mintákat, többen éltek is ezzel a lehetőséggel. Kisari István összegezte a versenyt és a következőképpen értékelte a mintákat. – Nagyon érdekes, különleges borverseny volt, színes felhozatallal. Fehér bor valamivel több volt, mint rosé és vörös, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a vörös borok egységesebbek, érettebbek voltak, magasabb minőséget képviseltek. A fehér boroknál az általános hibák kicsit kijöttek. Itt elsősorban a szüreti időpont, és a kénezés helyes megválasztására gondolok elsősorban. Mivel a hőmérsékleti változás is megváltozott Magyarországon, ehhez a szőlőtermelőknek is alkalmazkodni kell. Máskor kell a szüreti időpontokat megválasztani. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy évről évre magasabb minőségű borok jelennek meg ezen a borversenyen. Bizonyos hibák azonban visszatérőek. Mi azon dolgozunk, hogy ezekre a hiányosságokra felhívjuk a figyelmet, hogy az összkép az elkövetkezendő időben még teljesebb lehessen. Nehéz év volt a 2015-ös. Kistermelői szinten az illatos borokat ideálisan feldolgozni nem volt könnyű feladat. Ugyanakkor nem egy esetben nagyon szép illatos borokat is kóstoltunk. A rosé véleményem szerint nem igazán kistermelői kategória, bár volt néhány figyelemre méltó minta. Az ehhez szükséges technológiai háttér sajnos nem áll a gazdák rendelkezésére. Kicsit laposabbak voltak ezek a borok, mint a magyarországi átlag, de nem voltak hibásak. A Duna Borrégió fő fajtája vörös boroknál a kékfrankos. Ez itt is megmutatkozott, a legegységesebb tétel ez a fajta volt. Kóstoltunk egy-két cabernet is, ami jól mutatta a minőséget. Úgy gondolom, hogy ennek a területnek hatalmas lehetőségei vannak. Remélem, hogy ez a fejlődés folytatódni fog, mert egy folyamatos minőségi javulást egyértelműen lehet érzékelni.

A zsűri a legjobb fehér bort, mely Revuczky Béla szentkirályi termelő 2015-ös szürkebarátja, és a legjobb vörösbort, mely Lólé István tiszaalpári gazda 2014-es cabernet saugvignonja volt, serleggel jutalmazta. A többi termelő oklevelet kapott. A verseny után a termelők megkérdezhették külön-külön is a szakemberek véleményét, akik jó tanácsokkal látták el őket.