1. 2017.11.22. szerda, Cecília
  2. |
  3. 10 °C
  4. |

Újjáéled a Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció

Nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat a tiszaalpári Nagy-tónál. Mindez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztési munkálatainak eredménye, melyet 358 millió Ft-ból, KEHOP pályázat keretében hajtott végre a területen.

 

Sajtótájékoztatón számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Nagy-tó revitalizációs fejlesztési munkálatai befejezéséről. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere. A helyszín a felújított Árpád-kori falurekonstrukció volt, melyet ez alkalommal nyitottak meg újra a látogatók előtt.

A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak (nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont. Ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok. A tó fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó- és pihenőhely. A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt neve ellenére inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

Az élőhely-fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is – számolt be Ugró Sándor igazgató a beruházásról. A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez. A projekt részeként felújítottuk a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldottuk a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadítottuk meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettünk közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak – ismertette Ugró Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek. A felújítás során nem csak ezek épültek újjá, de csoportos foglalkozások számára kültéri bútorzattal (padok, asztalok, esővédő tető) is kiegészítették, melyek interaktív bemutatókat is lehetővé tesznek.

A sajtótájékoztatón Ugró Sándor igazgató és Dr. Vancsura István polgármester együttműködési megállapodást írt alá a skanzen közös üzemeltetéséről, amely ismét megnyitotta a kapuit a nagyközönség előtt, és egy évig ingyen látogatható.