Kilencedik alkalommal szervezte meg Tóth István Tiszaalpáron a lakodalmi zenekarok és vőfélyek találkozóját. Ezúttal három zenekar és tizennégy vőfély mutatkozott be a népes közönség előtt.

Az általános iskola tornacsarnokában, mindjárt a belépőnél két dologgal találták magukat szembe a mulatságra érkezők. Először is mindenki aperitif italt kapott, majd pedig a hölgyek a nőnapra való tekintettel egy szál tulipánt. A tizennégy vőfély, nem csak a környező településekről érkezett, de Budapestről, sőt a Mátrából is. A legfiatalabb a mindössze hat éves és még óvodás nagykőrösi Bogáromi Bendegúz volt, aki a szintén vőfély édesapjával érkezett a jeles eseményre. László már huszonkilenc éve űzi ezt a mesterséget. – Ez már a harmadik vőfélytalálkozó, amin Bendegúz részt vesz, mondta a büszke apa. Korábban már ötszázhúsz vendég előtt is elmondta a mondókáját úgy, hogy a jelenlévők felállva tapsoltak. Azt vettem észre, hogy Bendegúz nagyon könnyen tanul verseket, meséket. Tőlem látta azt, hogy milyen is a vőfély munka, és ő is el kezdte mondani a különböző szövegeket. Így megpróbáltuk és eddig sikerült. Bendegúz hozzátette, hogy szeret beszélni az emberek előtt, nem lámpalázas, és szereti a lakodalmas zenét is. Vőfélybotja is van, és olyan szalag van rajta, amit egy ifjú pártól kapott. A mostani bemutatkozása kicsit félre sikeredett, mert nem akarta a teljes szöveget elmondani. Ettől függetlenül ezúttal is nagy tapsot kapott a vendégektől.

A vőfélyek bemutatkozása után következett a vacsora, ami szürkemarha pörkölt volt burgonyával és savanyúsággal. Összesen kétszáz kiló színhús, és több kiló csont főtt kilenc bográcsban. A vacsora után még házi rétest is fogyaszthattak a jelenlévők. A jó hangulatról a Nowé Band, a Hegedűs Trió és a Tuti Band zenekar gondoskodott. Éjfél után tombolát is húztak. A mulatság hajnalig tartott.