3 L Cafe - Lakitelek és környéke hírei! Közélet, bulvár, sport és minden ami egy kávé mellett megbeszélhető!
  1. 2018.12.13. csütörtök, Luca, Otília
  2. |
  3. 1 °C
  4. |

Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat

2015. március 5-étől hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet, amely változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe.

A legfontosabb változások: Az anyagok tűzveszélyességi besorolásának változása. Az eddig alkalmazott 5 kategória („A”-tól „E”-ig) helyett 3 kategória kerül bevezetésre: Robbanásveszélyes osztály (az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály összevonásával), tűzveszélyes osztály (a „C” és „D” tűzveszélyességi osztály összevonásával), nem tűzveszélyes osztály (megfelel az „E” tűzveszélyességi osztálynak)

Kockázati osztályba sorolás: A helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása helyett a továbbiakban a kockázati osztályba sorolást kell alkalmazni. A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során különösen figyelembe veszi a rendeltetést, a helyiségek befogadóképességét, a benntartózkodó személyek menekülési képességét, anyagok mennyiségét és tűzveszélyességi jellemzőit, az építmény adottságait, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. A kockázati egység kockázati osztályát külön szabályok szerint: a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba sorolhatjuk.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv használatának bevezetése. A TMMK („Piros Könyv”) bevezetésének célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetőek legyenek, segítségével az építmények tűzvédelmi megfelelősége biztosítható, illetve igazolható legyen. Ezért az építmények OTSZ-ben meghatározott körére olyan dokumentációt kell összeállítani, amely tartalmazza a tűzvédelmi szempontból lényeges terveket, rögzíti az építményen elvégzett változtatásokat, és igazolja a változtatások tűzvédelmi szempontú megfelelősségét.

Irányított égetés. A hatályba lépő OTSZ szerint a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel kapcsolatban és a belterületen végzett szabadtéri égetés csak akkor végezhető, ha azt egyéb jogszabály vagy önkormányzati rendelet megengedi. Az ingatlant éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen kell tartani, valamint az égetést az adott rendeletben foglalt szabályok szerint lehet végezni. Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság (területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség) engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet az egyéb engedélyek beszerzése mellett. A kérelmet a tevékenység megkezdése előtt legalább 10 nappal kell majd benyújtani az engedélyező hatóságnak, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket, j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) Az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (készít el a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság, a BM OKF irányítása alatt, mely irányelvekben a követelményeket kielégítő, megkívánt biztonsági szintnek megfelelő műszaki megoldások és számítási módszerek kerülnek kidolgozásra. A rugalmasabb, megváltozott szemléletmódú új OTSZ egyre szélesebb lehetőséget biztosít a mérnöki módszerek alkalmazására, valamint azok megfelelőség igazolásához történő felhasználására, egyúttal megnöveli a tervezők felelősségét is az alkalmazott műszaki megoldások, a tervezés során meghatározott bemenő adatok megadása, az építési termékek és építmény szerkezetek kiválasztása tekintetében.