Komoly kérdéseket vet fel Tiszaalpáron a Polgármesteri Hivatalban kiosztott, összesen 19,5 millió forintos jutalom, amelyben a polgármester tájékoztatása szerint 10 fő részesült. Az ügy azért keltett visszhangot, mert mindezt közvetlenül azt megelőzően rendezték, hogy a település 2026-os költségvetését minimális tartalékkal fogadták el.
A témában több helyi szereplő is aggályokat fogalmazott meg. Felmerült a kérdés: hogyan egyeztethető össze a felelős gazdálkodással egy ekkora jutalomkifizetés, miközben a település pénzügyi mozgástere szűkös?
A polgármester szerint nem terhelte az önkormányzatot
Megkerestük Ágoston Béla polgármestert, aki részletes írásbeli választ küldött szerkesztőségünknek. Állítása szerint a Polgármesteri Hivatal működését teljes egészében állami normatíva fedezi, önkormányzati kiegészítésre évek óta nem volt szükség.
Válaszában azt írta, hogy a hivatal 2025-ben a finanszírozott 16 státusz helyett csupán 10 fővel működött, miközben a feladatmennyiség nem csökkent. A kieső létszám miatti többletmunkát szerinte a dolgozók helyettesítési díj és céljuttatás nélkül látták el. A polgármester közlése szerint a fel nem használt állami támogatás egy részét jogszerűen lehetett jutalomként kifizetni, ellenkező esetben az összeget vissza kellett volna fizetni a központi költségvetésbe. A 10 jutalomba részesülő alkalmazottak részére a tájékoztatások alapján se céljutatást, se helyettesítési pénzt nem fizettek ki az év folyamán.
Több kérdés azonban nyitva maradt
A válasz több fontos részletet tisztázott, ugyanakkor új kérdéseket is felvet.
1. Miért jutalom lett, miért nem béremelés?
A polgármester szerint azért nem építették be az összeget az alapbérekbe, mert akkor a 2026-os, kötelező 15 százalékos béremelés alapját is ez képezte volna, amit a jövőbeni normatíva nem fedezett volna.
2. Mekkora összegek jutottak fejenként?
A 19,5 millió forint 10 fő között került kiosztásra, vagyis átlagosan közel 2 millió forint/fő összegről beszélünk. A polgármester szerint az elosztás objektív szempontok alapján történt: figyelembe vették a jogviszony időtartamát, a többletmunkát és a feladatmegosztást. A konkrét bontást azonban nem ismertették.
3. Mit üzen ez a lakosságnak?
A közbizalom szempontjából az ilyen döntések mindig érzékenyek. Egy településen, ahol a költségvetési tartalék kérdése napirenden van, sok lakos joggal várhat átlátható, részletes tájékoztatást arról, mire és miért ment el ekkora összeg. A polgármester szerint az intézkedés inkább erősíti a közbizalmat, mert a dolgozók munkájának elismerését mutatja.
A vita valójában nem a dolgozókról szól
Fontos hangsúlyozni: a kérdés nem az, megérdemlik-e a hivatal munkatársai a megbecsülést. Sokkal inkább arról szól, hogy egy szűkös pénzügyi helyzetben milyen sorrendben születnek döntések, mennyire átlátható a közpénzek felhasználása, és kap-e erről időben megfelelő tájékoztatást a lakosság. A tiszaalpári ügy ezért túlmutat egy jutalomkifizetésen: a település gazdálkodásába vetett bizalomról is szól.
Ágoston Béla polgármester válaszai teljes egészében:
Ha a település 2026-os költségvetését minimális tartalékkal fogadták el, milyen szakmai indok támasztja alá, hogy közvetlenül előtte ekkora összegű jutalomkifizetés történt?
Bár a kérdésben nem került megjelölésre, hogy mit jelent a „minimális tartalék”, valamint az „ekkora összegű” jutalomkifizetés, így a kérdés teljes egészében nem értelmezhető, az alábbiakban kísérlem meg a válaszadást.
A Tiszaalpári Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) működési költségeit teljes egészében állami normatívából fedezi, annak az Önkormányzat általi kiegészítésére évek óta nem került sor. A jutalom kifizetését a korábbi évek alacsony illetmény megállapítási gyakorlata és annak utólagos eseti kifizetésekkel való korrigálása, illetve a 2026. január 1.-ére betervezett kötelező 15% illetményemelés fedezetbiztosítása miatt volt szükség.
A tisztviselők illetményének fedezetét a lakosságszám alapján megállapított, betölthető státuszhoz biztosított normatíva adja, mely normatíva a garantált bérminimum összege. A hivatal határozza meg, hogy a lakosságszámához megállapított státuszhoz rendelt összeget a számított státuszokkal (Tiszaalpár esetében az 5000 fő lakosságszámhoz 16 fő köztisztviselő) megegyező számú köztisztviselő foglalkoztatására, esetleg kevesebb foglalkoztatottra fordítja.
Tiszaalpáron 2025-ben a meghatározott 16 fő helyett 10 fővel látta el a hivatal a működést. A 16 főre számított és juttatott normatíva azonba még így is alacsony jövedelmet biztosít a dolgozók számára. Amennyiben a hivatal a normatíva összegét kiegészítve több fizetést kíván a dolgozóinak adni, úgy azt a saját forrásaiból kell biztosítania.
Amennyiben a több jövedelem illetményemeléssel jár az önkormányzat részéről, ezt saját hatáskörében úgy teheti meg, ha a saját költségvetésébe ezt betervezi és vállalja, hogy teljesíteni is tudja. Az ilyen döntés a jegyző kötelezettségvállalása mellett, a vagyongazdálkodási csoportvezető pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette 2025 őszén, hogy 2026. január 1-vel újabb fizetésemelést (15%) kapnak a köztisztviselők. Annak érdekében, hogy ez a 2026-os költségvetésbe tervezhető legyen, egyeztetés történt Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Vármegyei Igazgatóságának Államháztartási Irodájával. Útmutatásuk szerint a meghirdetett és 2026. január elsejétől esedékes fizetésemelés alapját a 2025. évben kifizetett illetmények (jutalom nélkül) képezték.
Ezzel együtt fontos kiemelni a következőket. A 2025. évi működési költségek vonatkozásában a hivatal működtetése során a felelős és tervszerű gazdálkodásnak köszönhetően jelentős összeg, a költségvetés 40%-a nem került felhasználásra az első háromnegyed évben. A fel nem használt összeget visszafizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés felé az Áht. 86.§ (2) bekezdése alapján, így ez az összeg nem emelte volna az Önkormányzat tartalék összegét (2025. december 31.-i dátummal 294 482 222 forint volt).
Jogszerű lehetőség volt azonban az, hogy a fel nem használt összeget jutalom jogcímén a dolgozók részére kifizessük: ezzel egyrészt elismerve a végzett munkájukat, másrészt az általuk ellátott feladathoz méltó juttatásban részesítve őket.
A jegyző javaslatára – a vagyongazdálkodási csoportvezető egyetértésével – a fel nem használt összeg egy részét a köztisztviselőink jutalom formájában kapták meg. Tekintve, hogy egyösszegű kifizetés volt, így az összegek a helyi viszonyokhoz képest nagynak tűnhetnek, azonban ha 12 hónapra elosztva vesszük figyelembe az egy-egy főre jutó juttatás mértékét, akkor az már a teljesen átlagos illetmény kategóriájába esik.
A fel nem használt összeg egyebekben azért jutalom címén került kifizetésre és nem épült be az alapilletménybe, mert akkor az emelt összeg képezte volna a 2026. január 01-vel esedékes fizetésemelés alapját – mely összeget a garantált bérminimummal 16 főre számított normatíva nem tudott volna fedezni és fenntartani.
Ön szerint hogyan fér össze a felelős gazdálkodással, hogy jelentős jutalmak kerültek kifizetésre, miközben a település pénzügyi mozgástere rendkívül szűk?
A 2025. évi költségvetésről szóló törvény 16 fő tisztviselő számára nyújtott finanszírozási támogatást. Azonban a Hivatal dolgozóinak létszáma folyamatosan és jelentősen csökkent, 2025. év második felében már csak 10 fő látta el a feladatokat azzal, hogy az elvégzendő munka mennyisége nem csökkent. A megemelkedett feladatterhelést ellátó hivatali dolgozók nem részesültek sem helyettesítési díjban, sem céljuttatásban.
A Hivatalban a terhelés ellenére lelkiismeretesen, szakszerűen feladatot ellátó kollégák illetménye 2025. január hónap során nem érte el a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett bruttó átlagkereset 65 %-át .
A korábbi években (2023-2025) is alkalmazta a Hivatal vezetése az alacsony jövedelmek kiegyensúlyozására az év közbeni eseti kifizetéseket.
Az állami normatíva nagysága a települések év eleji (január elsejei) lakosságszámához igazodik. Magasabb illetmények meghatározása esetén a lakosságszám függvényében esetlegesen csökkenő normatíva mellett az Önkormányzatnak a hivatali dolgozók megbecsüléséhez és megőrzéséhez szükséges finanszírozást a tartalékkeret terhére kellene teljesítenie, ami jelentős terhet jelentene az Önkormányzat részére, és a felelős gazdálkodás mellőzését jelentené.
Sem a jogszabályi lehetőség a megtakarítás vonatkozásában, sem a felelős tervezés és gazdálkodás nem zárta ki azt, hogy a hivatali dolgozók a korábbi évek köztudott gyakorlatának megfelelően eseti kifizetésként „bérkompezációban” részesüljenek 2025-ben is. Tekintve azonban, hogy a jegyzői státuszt érintő többszöri változás miatt, ezen kifizetések elmaradtak, ami méltatlanul érintette a köztisztviselőket. A dolgozók a feladatellátás során a hivatal működésének stabilizálását, szakszerűségét tartották szem előtt, munkájukat 2025. év során magas minőségben elvégezték, a „kompenzáció” elmaradása hátrányosan érintette volna őket, gerjesztve az esetleges felmondásokat, ezáltal veszélybe sodorva az önkormányzat szakszerű működtetését.
Tekintve, hogy a Hivatal illetménygazdálkodása 2026. évre akként került megtervezésre, hogy a köztisztviselők illetménye megemelésre került, így a korábbi formában történt eseti kifizetések általi kompenzáció okafogyottá válik, úgy, hogy az önkormányzat finanszírozása a tervek és elvárások szerint működik.
Megjegyzem, jómagam 2024 őszétől látom el a polgármesteri tisztséghez tartozó feladatokat, a korábbi évek „kompenzációs, jutalmazási” gyakorlatának változtatására megalapozottan a 2026. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg adódott lehetőség.
Ön szerint milyen hatással lehet ez az ügy a lakosság közbizalmára az önkormányzat működésével és döntéseivel kapcsolatban?
Álláspontom szerint téves az a megfogalmazás, mely azt sugallja, hogy a fentiek szerint olyan ügyről van szó, mely a lakosság közbizalmának bármilyen formában történő hátrányos, negatív befolyásolására alkalmas – ha egyáltalán beszélhetünk bármilyen ügyről.
A Hivatalban dolgozó köztisztviselők magas szakmai tudással és gyakorlattal rendelkeznek, a lakosságot legjobb tudásuk szerint segítik ügyeik intézésében. A magas szintű munkavégzést és többletmunkát elismerő, az önkormányzatnak plusz terhet nem jelentő elismerés azt sugallja a település lakói felé, hogy a tisztességes, becsületes munka méltó ellentételezése nem marad el, a település lakóinak nyújtandó feladatellátásnak nem képezi akadályát, emellett segít a dolgozók megtartásában is. A település vezetése részéről a hivatali dolgozók felé mutatott gondoskodás a közbizalom erősítésére alkalmas, tekintve, hogy a hivatali tisztviselők a lakosaink közt élnek, családi, jószomszédi viszonyban, és a véleményük a hivatal működéséről meghatározó az itt élők számára a közigazgatásról és az állami működésről való véleményformálásban.
A lakosság részéről több alkalommal megerősítést nyert, hogy elégedettek a hivatali dolgozók munkavégzésével, és támogatják a jelenlegi vezetést.
10 fő részesült 19,5 millió jutalomba, a kiosztásánál milyen szempontokat vettek figyelembe, ami alapján kapták az adott összegeket?
Az egy főre jutó jutalom meghatározása objektív szempontok mentén történt: figyelembe vételre került a hivatali jogviszony időtartama, továbbá a kieső munkaerő miatti feladatelosztás és a többletmunka mennyisége is.
Egyúttal jelzem, hogy a kérdésekre adott válaszoknak csak a fentiek szerinti, egybefüggő közléséhez járulok hozzá. Amennyiben azon bármilyen változtatást kívánnak végrehajtani, kérem, közlés előtt juttassák el hozzám jóváhagyásra.