Megtartotta hagyományos borversenyét a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség. Ezúttal Lakitelek, pontosabban a Bacchus Borozó adott helyszínt az eseménynek. Az ítészek harminckilenc minta sorsáról döntöttek.
A jelenlévőket Revuczky Béla a hegyközségi elnök köszöntötte. A borversenyen nem csak a bíráló bizottság tagjai, hanem maguk a termelők is kóstolhatnak és megbeszélhették egymás között, hogy milyenek voltak a minták. Ezúttal tizenhét fehér, tizenegy rozé és ugyan annyi vörösborról mondtak ítéletet a döntéshozók. A hagyományoknak megfelelően, a két három tagú bizottság tagjai, ezúttal is külön, külön is véleményt mondtak a borokról, hogy a jelenlévők is tudják meg, hogyan értékelték a mintákat.
Kisari István a Mathiász János Borrend kancellárja az egyik bíráló bizottság elnöke foglalta össze a verseny eredményét. – Nagyon érdekes, szép és egységes borversenyen vettünk részt. A fehér boroknál az illatosak is remekül szerepeltek, pedig a 2025-ös év kifejezetten nehéz évjárat volt, az illatos borok vonatkozásában, mert nehéz volt eltalálni a szüreti időpontokat. Ennek ellenére jó savakkal rendelkeztek, nem voltak lelágyulva, szétesve, tartották magukat. Hozták a fajta jegyeket a cserszegi fűszeresek és az Irsai Olivér is. Nagyon szép volt az indulóbor, a Bianka is. A rozé boroknál gyönyörűek voltak a színek. Azt tudjuk, hogy Magyarországon a borfogyasztás csökken, azon belül és a rozé boroké nagyon erősen, pedig ezek a minőségek ezt egyáltalán nem indokolják. Hozták a fajtajegyeket, és a savak is jók voltak benne. A legkiegyensúlyozottabb és a legegységesebb vonalat a vörös borok képviselték. Említhetem a zweigelt, a kékfrankosokat és a Cabernet saugvinont is. Előremutató borverseny volt, és azt kell mondanom, hogy ennek a területeknek még jobban kellene szerepelnie a magyar borpalettán, ilyen borokkal és ilyen minőségekkel.
Meggyőződésem, folytatta Kisari István, hogy nekünk többet kellene foglalkozni a friss, fiatal, úgynevezett újbor típusú vörös borokkal. Többet kellene a piacra dobnunk, jobban meg kellene ismertetni, meg kellene taníttatnunk, a szó szép értelmében a fogyasztót, hogy egy friss vörösbor is adhat nagy élményt. Természetesen a nagy testű vörösborok igényelnek érlelést, hordózást. Az foglalkozzon nagy testű vörösborokkal, akinek hordózási lehetősége van. Bátran kimerem jelenteni, hogy van jövője az alföldi borászatnak. Ezek a minőségek és ezek a borok egyértelműen ezt igazolták vissza számomra. Most olyan egységes képet kaptam, ami előremutató ebben a nehéz világban, amikor nagyon sok problémával küzd az ágazat, elsősorban a borfogyasztás tragikus csökkenésével. Ez nem csak a borvidék felelőssége, és talán ezen kellene
változtatni.
A borversenyen kilenc arany, tizenhét ezüst és tíz bronzérem született, amit Revuczky Béla adott át. Termelői kategóriában a legjobbnak a tiszaalpári Lólé István 2024-es Cabernet saugvignon borát minősítették, míg üzemi kategóriában a Damax Kft. 2024-évi kékfrankos rozé bora vitte el a pálmát. Különdíjban részesült a Szikrai Borászati Kft. 2025-ös cserszegi fűszerese. A Mathiász János Borrend minden évben külön értékeli a legjobb kövidinka bort. Az ezzel járó elismerést pedig a lakiteleki Polyák Albert vehette át 2025-ös boráért, Szili Gábor főborásztól.