Megtartotta hagyományos újbor kóstolóját a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség. Stílszerűen a lakiteleki Bacchus Borozóban gyűltek össze a gazdák, hogy véleményt mondjanak az idei szőlőkből készült nedűkről.
A megjelenteket László Géza alelnök köszöntötte terített asztal mellett. Külön kiemelte Filus János kaskantyúi szőlősgazdát, aki tíz hektáron termel szőlőt. A szakember elmondta, hogy ötvenhárom ezer hektár körüli szőlő van az országban. A Duna Borrégióban száz mázsa/hektár átlagmennyiség szokott teremni, ebben az évben azonban ezt, különböző okok miatt, nem érte el. Az összesítések után valószínűleg kilencven mázsánál valamivel több lesz. Sajnos van olyan terület a régióban, ahol nem érte el az ötven mázsát sem az átlagtermés. Csongrád környékéről beszélt, ahol egyre kevesebb a szőlő terület, lassan már kevesebb lesz, mint Kiskőrösön.
Elhangzott az is, hogy a régióban mintegy hétezer család foglalkozik szőlőtermesztéssel, de elöregszik a szakma. Kevés fiatal vállalja azt, hogy szőlővel akar foglalkozni. Szerencsére vannak olyan családok, ahol apáról fiúra száll a szakma.
A szőlő felvásárlási ára évtizedek óta gondot jelent a szőlősgazdáknál. A felvásárlók nem veszik azt figyelembe, hogy szinte mindennek emelkedett már az ára, ami a szőlőtermesztéshez szükséges. Filus János a fajták közül itt a kékfrankost, és a cserszegi fűszerest említette, mert nem olyan áron vásárolták fel a borászati üzemek, mint amennyiért a termelők szerették volna, pedig mind a kétfajta nagyon értékes. A szőlő árakban, tény és való, volt némi elmozdulás, de ez még messzemenően nem az, amit a termelők elképzeltek.
A Kunsági borvidéken közel húszezer hektáron termelnek szőlőt, aminek több mint ötven százaléka rezisztens. Ilyen a Bianka, Aletta, zalagyöngye és a kunleány. Ezekből a fajtákból azonban nem nagyon készítenek önálló bort, más fajták házasításával kerülnek a piacra. Elhangzott az is, hogy a klímaváltozás miatt már nagyon száraz a talaj. Először azt kellene feltölteni, és utána a területekre vezetni a vizet. A szőlő ugyanis nem tud majd teremni, ha nem lesz megfelelő víz utánpótlás. Éppen ezért nagyon el kell gondolkodnia annak, aki szőlőt akar telepíteni, hogy milyen fajtát ültessen. Amint azt Filus János hangoztatta, ne rezisztens, hanem a vitis viniféra irányába menjenek el. Igaz, az utóbbiaknál egyik fajta sem tudja megközelíteni azt a termés mennyiséget, mint amit a Bianka tud. Ezért is keresik sokan ezt a fajtát. A szőlős gazda szerint a régi fajták: kadarka, ezerjó, sárfehér, kövidinka közül csak az utóbbi maradt meg megfelelő mennyiségben.
Zöldi-Kovács Ágnes szintén szőlőtermelő, a Magyar Borok Katedrálisának a vezetője bejelentette, hogy a Szőlők királya címmel Mathiász János szőlőnemesítő életéről készült egy dokumentumfilm. Ennek a díszbemutatója december 4-én 18 órakor lesz Kecskeméten a Neumann János Egyetemen, ami után pódium beszélgetés következik Mathiász Viktória producer, Bárány Krisztián forgatókönyvíró, rendező, valamint Koch Csaba szőlész-borász között. Zöldi-Kovács Ágnes arra kérte a jelenlévőket, hogy aki teheti nézze meg a filmet, mert érdemes.
A véleménynyilvánítások után megkóstolták az újborokat, amelyek között volt: kövidinka, olaszrizling, rajnai rizling, kékfrankos, hárslevelű, Néró, cabernet sauvignon és franc cuvé is. Ezt követően pedig elfogyasztották a marhapörkölt vacsorát.