1. 2024.06.13. csütörtök, Antal, Anett
  2. |
  3. 19 °C
  4. |

Csak néhány változást terveznek Tiszakécskén, az NB II.-es csapatnál

December közepén ért véget a Merkantil bank Liga NB II.-es labdarúgó bajnokság idei szezonja. A Tiszakécskei LC csapata a középmezőnyben, a tizenegyedik helyen végzett, ami megfelel az elvárásoknak. A tervekről a változásokról, a felkészülés kezdetéről Nyilas Elek szakmai igazgatóval beszélgettünk.

– Milyen elképzelésekkel, tervvel vágtak neki a 2022/2023-as bajnoki évnek kérdeztük Nyilas Eleket.

– Az elmúlt bajnokságban megjártuk a poklok poklát, de egy jó periódust produkáltunk, és ennek eredményeként sikerült benn maradnunk a másodosztályban. Abból az évből rengeteget tanultunk, és megpróbáltuk más pillérekre helyezni az elvi kérdéseket, ami az átigazolásoknál is látszott. Elindultunk egy olyan irányba, amelyben névre minőségi játékosokkal egy kicsit erősítettük a keretet, amivel jobb eredményt szerettünk volna produkálni. Voltak nagyon jó, de gyengébb mérkőzéseink is. Most először léptünk erre a mezsgyére. Az elvárásaink ennek tükrében alakultak. Több szakember is a mai napig azt állítja, hogy a keretünk nagyon jó, ők is szívesen dolgoznának a játékosainkkal. Egy stabil és eredményes focit szerettünk volna játszani, ami az első tízbe helyezi a csapatot. Véleményem szerint ez teljesen reális volt. Ha az eredményeket nézzük, akkor nem indultunk rosszul, de aztán megbicsaklottunk, kicsit nehezebben tudtuk a régieket az újakkal össze mixelni. Az újak között voltak olyanok, akik kevesebb játéklehetőséget kaptak. Rengeteg olyan apró és szakmai kérdés volt ebben az egészben, amihez idő kell, és amit nagyon nehéz összerakni. A szezon közepe táján úgy éreztük, hogy valami nem jól működik, annak ellenére, hogy Visinka Edét jó edzőnek tartom, és láthatóan most kapott is egy felkérést (Nyíregyházára ment vezetőedzőnek), amihez gratulálok, és sok sikert kívánok! Úgy érzem, hogy most kezd alakulni valami, remélem, hogy ez nem az újdonság hatása. Remélem, hogy ezzel el tudjuk érni azt a formát, pozíciót az NB II.-ben, amit szeretnénk. Ez lett volna az elsődleges cél, amihez igazoltunk játékosokat. A szünetet megpróbáljuk úgy kihasználni, hogy ezt a fajta vonalat még jobban erősítsük, de majd meglátjuk, hogy mit hoz a tavasz.

– Mennyire váltották be az új játékosok azokat az elvárásokat, amiket velük szemben támasztott a klub?

– Horváth Zoltán és Balajti Ádám kevesebb mérkőzést játszott, éppen ezért nem volt egyszerű az új játékosokat beilleszteni abba a gépezetbe, amely aránylag már működött. Horváth Zoli esetében ez rendbe lett, Zamostny jó teljesített, Antal Botond a sérülése után elfogadhatót produkált. Most csak azokról a játékosokról beszélek, akik magasabb ponton helyezkedtek el eddig. Ahol hiányt érzek, az Balajtinak a helyzete. Az ő játéka eddig nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna.

– Lesznek-e változások a csapatnál?

– Klausz László vezetőedzővel azt beszéltük, hogy tehetséges fiatal játékosokkal szeretne dolgozni. Természetesen a tapasztalt gerincet meghagyva, akik bele illenek a képbe és jó irányba viszik a csapatot, ők mindenképpen kellenek. A fiatal szabályhoz köthető játékost mindenképpen szeretnénk, mert nekünk ez a félév nehézségeket okozott, nem lebecsülve senkit, és ez nem kritika. A Lovas ikrek még nem tudják azt a szintet stabilan mutatni, ami egy NB II.-es szinten elvárható. A meggyőződésem az, hogy nekik végig kellene valahol játszani egy NB III.-as szezont ahhoz, hogy tudjanak egy lépcsőt lépni, és ne csak stagnáljon a formájuk a kevés játék miatt. Ez egy nagyon sarkalatos kérdés a másodosztályú csapatoknál, mert a szabályt be kell tartani. Egy fiatal játékos teljesítmény nagyon rapszódikus tud lenni. Ebben a tekintetben mi most az ősszel nagyon nagy mínuszban voltunk Kosznovszky Márk és Kovács Barnabás után, mert ők szinte alanyi jogon játszottak a csapatban. Annak ellenére, hogy Kiss Norbi egyszer, kétszer megrázta magát, akkor nem volt gond, és szerencsére egyre stabilabb formát mutatott. Amikor idejött Klausz László azt, mondta, hogy nagyon jó a keretünk és kicsi kozmetikázással fel lehet frissíteni és meg lehet erősíteni. Két, három személyi változást tervezünk, nem többet, ezt januárban véglegesítjük.

– Mi a helyzet a szakmai stábba, ott lesz-e változás?

– A stáb tagjai között is lesz egy változás. Visinka Ede segítője Kitl József volt. Amikor Ede elment, akkor azt beszéltük meg, hogy a szünetben átbeszéljük Józsi tevékenységét. Klausz László vezetőedzőnek az volt a kérése, hogy ha lehet, akkor mással dolgozna, olyannal, akivel össze tudja majd kötni a munkáját. Egy ambiciózus asszisztens edzőben gondolkodunk. Más változás nem lesz a szakmai stábban.

– Hogyan alakul a tavaszi program, mikor lesz az első edzés?

– Az együttes kezdés január 4-én lesz, de előtte már megkapja minden játékos a kötelező személyre szabott programját, amit el kell végeznie. Ezt tudjuk ellenőrízni is. A játékosoknak saját érdekük az, hogy az első lépéseket meg tudják tenni, mert aki ezt nem végzi el, akkor a második fázisban lemarad, nehézségei lesznek. Január 11-től 21-ig lehetőségünk lesz Törökországba elmenni edzőtáborba. Talán itt is lépünk előre, köszönhető ez az anyagi háttérnek. Jól körülmények között leszünk, minőségi ellenfelekkel, első ligás külföldi csapatokkal tudunk játszani. A sok edzés mellett négy edzőmérkőzésünk lesz. Úgy érkezünk haza, hogy egy hetünk lesz rákészülni az első bajnoki mérkőzésre, ami január 29-én lesz. Nagyon tartalmas nehéz időszak fog következni, de ez alatt az idő alatt fel kell tölteni akkumulátorokat, hogy bírják a játékosok május végéig.

– A szakmai stábon kívül egy fiatal gárda is segíti az egyesület munkáját. Mennyire elégedettek a tevékenységükkel?

– Nagyon kevesen tudják azt, hogy egy NB II.-es csapat működéshez, a szakmai stábon kívül milyen háttérmunka szükséges. Itt is azt az irányvonalat követjük, amit a játékosoknál is követnénk, hogy saját nevelésű embereket használjunk, különböző pozíciókba. Ők lojálisak hozzánk, ismerjük a munkabírásukat, szellemiségüket. Nem véletlen, hogy Káli Tibi, Holecz Peti, Horváth Adrián itt dolgozik, akik játékosaink voltak, Hoffmann Attiláról nem is beszélve. Megpróbáltuk őket pozícióba helyezni és ez eddig úgy tűnik, hogy működik is. Ez teljesen tudatos dolog. Mindenki tudna többet, de a jelenlegi rendszer is jól működik, azt szeretnék, ha ez a továbbiakban is így lenne, mert mindenkinek az adott területen a maximumot kell nyújtania.

– Mi az elvárás a bajnoki év végére?

– Az őszi utolsó öt mérkőzésen tíz pontot terveztünk, és ezt sikerült elérni, ami egy kicsi megnyugvást jelentett számunkra. A tudás a játékosoknál meg van, és a stabil háttér is biztosított. Az utolsó Mosonmagyaróvár elleni mérkőzésen a fiúk már felszabadultan játszottak, és ez jó előjel a jövőre nézve. Ha ezt át tudjuk vinni a tavaszi mérkőzéseinkre, akkor szeretnénk az első tízben szerepelni. A klub filozófiája szerint szép lassan lépkedünk felfelé, ez a cél. Hét éve kezdtük el ebben a klubban a munkát. Ez egy egyesület életében nagyon rövid időszak, de azt gondolom, hogy jó úton járunk.

– Az utánpótlásról is essen néhány szó.

– Tiszakécskén közel húsz évig nem volt tudatos utánpótlás nevelés. Ha azt vesszük, akkor ez egy generációnak a lemaradása. Ezt behozni nagyon hosszú idő, mire a stabil rendszerbe beáll, és ki tudjuk nevelni a játékosokat. Azt hiszem, hogy egy tizenegyezer lélekszámú településnél csoda kategória az, amit eddig elértünk, köszönhető ez az ott dolgozó kollégáimnak, mert nagy az elszívó erő, a környező nagyobb városok klubjaitól. A klubunk büszkesége az is, hogy az itt sportoló gyerekek létszámát rövid idő alatt megtízszereztük, és mellette a felnőtt labdarúgásban is értünk el szép sikereket. Ezt a munkát szeretnénk a továbbiakban is folytatni.

Minden kedves szurkolónknak és a tiszakécskei labdarúgást szeretőknek, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk, tette hozzá Nyilas Elek.