Világosban kezdődött és sötétben fejeződött be Nyárlőrincen az 1956-os megemlékezés. Ennek az az oka, hogy a hagyományokhoz híven fáklyás felvonulást is tartanak a településen.
A művelődési ház előtt parkban lévő emlékműnél a Himnusz hangjaira felhúzták a magyar zászlót, majd Pácsa József polgármester és Szakácsné Marsa Edina jegyző megkoszorúzta az ott lévő emlékművet. Rajtuk kívül az általános iskolások képviselői is koszorúztak, Palócz István és hagyományőrző csapata segítségével.
Ünnepi beszédet mondott Pácsa József polgármester, aki többek között elmondta, hogy amikor ünneplünk, akkor a szabadságunkat ünnepeljük. A szabadság a kulcs szava az október 23-ai ünnepnek. 2024-ben sem gondolunk mást, mint a forradalmi ifjak, hogy számunkra Magyarország függetlensége és szabadsága a legfontosabb. 1956-ban arra volt szükség, hogy a fiatalok fegyverrel és önfeláldozással kiálljanak a szabadságukért, ma, 2024-ben pedig arra van szükség, hogy elutasítsuk a fegyver használatát. Arra hívta fel az ünnepség résztvevőinek a figyelmét, hogy ahol a hősöket becsülik és méltó módon emlékeznek rájuk, ott mindig születnek újak.
Ezt követően meggyújtották a fáklyákat és elsétáltak a Honfoglalási emlékparkba, ahol Szenekné Édes Kornélia tanárnő osztotta meg ünnepi gondolatait. „Magyarok vagyunk. A mi hazánk Magyarország. S ez olyan természetes számunkra, hogy a hétköznapok rohanásában nem is igen gondolunk e kijelentés mélyére. Ha hirtelen kellene válaszolnunk: mi a haza, nehezen tudnánk szavakba önteni. Aztán mikor eljön egy-egy nemzeti ünnep, meghalljuk a Himnuszt, vagy épp Bánk bán gyönyörű áriáját, akkor elkezd bizseregni a szívünk, akkor jönnek az érzések, amik a hazához, a nemzethez kötnek bennünket… Legyünk büszkék magyarságunkra, legyünk büszkék hazánkra! Magyarország. Ez a mi hazánk. Óvjuk, vigyázzunk rá, hogy unokáink is büszkén emeljék fel fejüket, amikor azt mondják: magyar vagyok!
Ott is koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A műsort Szenekné Édes Kornélia állította össze, közreműködtek a hetedik osztályos diákok. Verset mondott: Cseri Imre, Csernák Dávid, Darányi Gitta, Dobozi Eduard, Gál Csenge, Köteles-Dudás Ádám Szabó Péter, Szabó Soma.