Minden évben jelentős károkat okoznak a Holt-Tisza partján lévő fákban a hódok. Nem csak a telepített, de a vadon nőtt fák is áldozatul esnek. Az elszaporodásuk miatt a vadászata korlátozott, de engedély esetén kilőhetők.
Korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az Alpári és a Szikrai Holt-Tisza partján is jelentős károkat okoznak a hódok. Ez azóta sem változott. Az európai, vagy közönséges hód (Castor fiber), Eurázsia legnagyobb rágcsálójának számít, testtömege 20–35 kilogramm, testhossza pedig 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Ahhoz, hogy a metszőfogaik ne növekedjenek, folyamatosan rágniuk kell. Főleg kisebb, nagyobb fák ágait, törzseit rágják meg, ami után a fa kidől, vagy ha nem, akkor később kiszárad.
A hód a 19. században jelentősen megfogyatkozott, alig maradtak állományai. Megmentése érdekében visszatelepítési programok folytak, amelyek sikeresek voltak. A hódok ma Magyarország minden folyóján és számos térségben az alkalmas vízfolyások döntő többségén is jelen vannak Az állománynövekedés következtében azonban egyre több konfliktus jelentkezett, melyek a fák kidöntésével, kisvízfolyásokon épült hódgátakkal és a hód általi üregásással voltak, vannak összefüggésben.
Az Alpári Holt-Tiszán ebben az évben az úgynevezett Fokgödörnél lehet megfigyelni a hódok okozta károkat. Az elmúlt évben a csónakkikötő környékén tűntek fel, ahol a megrágott fákat veszélyeztették a horgászást. A keletkezett károk miatt a tiszaalpári önkormányzat kérelmet nyújtott be a hódok gyérítésére. Ötre kaptak kilövési engedélyt, amivel éltek is. Az akkori polgármester dr. Vancsura István elmondta, hogy a lelőtt állatok húsát megfőzték, és elfogyasztották. Véleményük szerint a húsát hosszabb ideig kell főzni, mint más állatét, az íze a szarvasmarhához hasonló. Popper Zsolt hivatásos halőr arról tájékoztatott, hogy a mostani, téli időszakban is küldött már be fotókat az önkormányzathoz a hódok okozta károkról. Patai Ferenc társadalmi megbízatású halőr szerint most is dolgoznak a hódok, bár nem olyan mértékben, mint az elmúlt évben.
A Szikrai Holt-Tiszánál sem változott a helyzet. Ezzel kapcsolatban Kerekes József halőr megjegyezte, hogy a szigeten „takarítják ki” a szürkenyárfákat, de nagyobb fát is kidöntöttek már. Sőt a fára is felmásznak és ott is körbe rágják az ágakat és a fa törzsét. Ahol a Tasiér belefolyik a Holt-Tiszába ott viszont a telepített nyár és fűzfák egy részét már teljesen kidöntötték a hódok. Azok a fák már elszáradtak.
A Tőzegbányánál hatalmas vár bizonyítja azt, hogy ott hód, vagy hódok dolgoztak. A partszakaszon több helyen is látszik a nyomuk, ahogyan az egyik tóból mentek át a másikba. Szerencsére ott olyan probléma jelenleg nincs, hogy egy megrágott fa veszélyeztetné a pecázást.
A hódok gyérítése továbbra is engedélyköteles. Kiskunsági Nemzeti Park korábban kiadott nyilatkozatában az áll, hogy az elejtett egyedek száma nem haladhatja meg a tíz példányt, a gyérítés kizárólag szaporodási időszakon kívül, március 15.-ig végezhető el. Kizárólag az az egyed lőhető ki, amely az élettevékenységével a kérelmező dokumentált adatai szerint akadályozza, illetve veszélyezteti a természetvédelmi érdeket is szolgáló tevékenység (őshonos, idős fák védelme) eredményességét. A tervezett elejtés előtt legalább két nappal egyeztetni kell az illetékes természetvédelmi őrrel és minden esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy más védett, fokozottan védett állat (például vidra) elejtésére ne kerüljön sor. Információnk szerint a mostani időszakban sem a tiszaalpári, sem pedig a lakiteleki önkormányzat nem kért hód gyérítésre engedélyt.
