Ebben az évben is megtartotta hagyományos borversenyét a Szentkirály-Lakitelek Hegyközség. Mivel minden évben más település ad otthont az eseménynek, a bírálatnak ezúttal a szentkirályi faluház adott helyet.
Ahogyan az már lenni szokott, a bírálaton ott voltak a termelők is, hogy meghallgassák az ítészek véleményét. A megjelenteket László Géza köszöntötte. – Nagyon hasznosnak és fontosnak tartom, hogy minden évben meg tudjuk tartani a borversenyt. Számunkra öröm az, hogy ilyenkor a termelők egymásnak kóstoltatják a boraikat. A hegyközségnek egy ünnepnapja ez a rendezvény és bízom abban, hogy tovább is fog folytatódni és sok jó termelői bort kóstolhattunk ebben a társaságban. A hegyközség alelnöke megköszönte a bíráló bizottság tagjainak, hogy segítik a termelőket abban, hogy minél jobb borokat készítsenek.
Ezúttal a megszokottól kicsit kevesebb volt a minták száma, a minőség azonban felülmúlta az előző évieket. A harminchat mintát két bizottság bírálta, az egyik a páratlan számúakat, a másik a párosokat. Néhány minta kóstolása után, minden borról mondtak véleményt az ítészek, hogy a termelők tanulni tudjanak belőle. Ennek alapján a kettes számú bizottság elnöke Kisari István mondta el véleményét a kóstolt borokról.
– Nagyon érdekes, nagyon különleges és nagyon sajátos borverseny volt. Jó pár borversenyen voltam már ebben az évben, de úgy ítélem meg, hogy itt nagyon magas volt a minőség. Nem voltak hibás és beteg borok, tehát jó és jobb borok voltak. Az évjárati sajátosságok itt is érvényesültek. Azt tudom javasolni, hogy még jobban oda kell figyelni a szüreti időpontok megválasztására. Az illatos fajtáknál kicsit lelágyultak a borok, a vörös fajtáknál pedig az almasav bontást időben és megfelelően el kell végezni. Ebben a megváltozott világban egyértelmű, hogy csak a tökéletes minőségeket fogadja el a piac. Tudjuk azt, hogy a Kunsági borvidék, nincs szerencsés helyzetben piaci megítélést illetően, ami teljesen méltatlan, de akkor is tény. A vörösborok egységesebbek voltak a fehéreknél. A kékszőlőnél ugyanis semmi gondot nem jelentett az, ha egy héttel később szüreteltek, legfeljebb magasabb lett az alkohol tartalom. Az illatos fajtáknál a savtartalmat kell nézni, nem pedig a cukortartalmat, ennek függvényében kell megválasztani a szüreti időpontokat. A kékszőlőnél pedig a szőlő érettségét kell figyelembe venni, mert az elkövetkezendő évjáratokban is várható, hogy hosszú, meleg nyaraink lesznek. Ehhez az szükséges, hogy a szüreti időpontokat jól válasszák meg, mert akkor még harmonikusabb, teltebb borokat tudnak majd a gazdák készíteni, nyilatkozta Kisari István nyugdíjas borász.
– Mindenképpen tanulságos este volt, mindenki kaphatott olyan impulzust és információt a bírálat során, hogy ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben legalább ilyen jó, vagy még ennél is jobb borok születhessenek. Arra bíztatok mindenkit, hogy az elkövetkezendő évben is mindenki hozza el saját borát, hogy tanuljunk egymás borából, hangsúlyozta László Géza.
A harminchat mintából tizenhét volt fehér, hat rozé, tizenhárom pedig vörös. Közülük kilenc kapott arany, tizenkilenc ezüst, nyolc pedig bronz minősítést. Termelői kategóriában első lett Lólé István 2023-as cabernet sougvinon bora. Üzemi kategóriában a Damax Kft. 2024-es kövidinka bora végzett az élen. Termelői különdíjat kapott Szabó István 2024-es kékfrankosa. A Mathiász János Borrend különdíját pedig Papp Kálmán 2024-es kövidinka bora kapta. A díjakat dr. Németh Krisztina a Szőlészeti Borászati Kutatóintézet főmunkatársa adta át.
