Egy régi hagyományt elevenített fel a nyárlőrinci önkormányzat. Határbejárást tartottak, Kecskemét határáig, majd pedig visszafordultak. Útközben több helyen is megálltak, ahol Hajagos Csaba történész, muzeológus, kulturális örökségvédelmi szakértő tartott egy kis előadást.
Az első gondolat az volt, hogy kerékpárral fogják bejárni a település egy részét nagy pénteken. Reggel azonban még szemerkélt az eső, így gyorsan szerveztek két traktort, amire fel lehetett szállni és azzal lehetett végig utazni, a mintegy tizenöt kilométeres úton. A menetet Pácsa József polgármester vezette kerékpárral, de a képviselő-testület tagjai közül is többen ott voltak, csak úgy, mint Szakácsné Marsa Edina jegyző is. Nemcsak felnőtt
ek, gyerekek, de nagyszülők is voltak, hogy megismerjék Nyárlőrinc nyugati részét. A Kecskemét felé vezető földúton mentek kerékpárokkal és traktorra felülve, egészen a Nyárlőrinci szőlők vasúti megállóhelyig.
Először a volt Buzás János Általános Iskolánál álltak meg, ahol Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti-Néprajzi Osztály vezetője beszélt a húsvéti határbejárásról, majd pedig a Buzás Iskola történetéről. Ezt követően a Nyárlőrinc, Kecskemét, pontosabban Kisfái határáig mentek, ahol a Nyárlőrinci szőlők megállóhelyen elevenített fel történelmi eseményeket Hajagos Csaba. Az útjuk tovább az Emmaus házhoz vezetett, aminek az építéséről mesélt a kutató. Meglátogatták az egykori vadászházat, ahol több alkalommal is hivatalosan tartózkodott a kormányzó vadászata alkalmával. A későbbi bélüzem, most magánkézben van, és több átalakításon ment keresztül, de maga a kastély megmaradt és fel lett újítva. Ezen egy mindenki számára furcsa, hosszú szőrű szamárral is találkoztak, ami nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is újdonság volt.
Ezután visszatértek a kiindulási helyre, a labdarúgópálya mellett lévő piacra, ahol bableves ebéd várta a túrázókat, természetesen ezúttal, a nagypéntekre való tekintettel, csülök nélkül.
Az elképzelések szerint, az elkövetkezendő évben is megtartják a nagypénteki határbejárást, csak akkor egy más útvonalon.
Húsvéti határjárás
A húsvéti határjárás, határkerülés, a húsvéti népszokás. Húsvét hajnalán hírül vitték a földeknek is az Úr nagy győzelmét, Jézus föltámadását, részben, hogy együtt ünnepeljenek a természettel, részben, hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat, a Föltámadott hatalmával a határtól elrettentsék. Az egyike volt azoknak a jelesebb ünnepeken tartott körmeneteknek, melyeket főként tavasszal a földeken, a vetések között tartottak: ereklyékkel, zászlóval, énekszóval vonulva bővebb termésért imádkozva.
Buzás János Iskola
1889-ben az akkoriban Koháryszentlőrinc (Nyárlőrinc) falu lakosai kérelemmel fordultak Kecskemét város felé, hogy engedélyt kapjanak arra, hogy iskolát létesíthessenek, hogy ne kelljen a 20 km távolságra lévő Kecskemétre bejárniuk a faluban nevelkedő fiataloknak. A kérelemnek helyt adtak, és még ebben az évben egy bérelt épületben megkezdődtek az első iskolai tanítások. E nemes feladatot a tanító nemzetségből érkező Buzás János kántortanítóra bízták. Akkoriban közel 100-120 gyermeket tanított, de nemcsak az iskolát, hanem a kisközség dolgait is intézte. Az uradalom 1890-91 között építette fel az első kőépületes majori iskolát, amelyet 1896-ban avattak fel. (Az épület maradványai még mindig láthatóak a falu erdőszélén, oktatástörténeti emlékét egy márvány emléktábla őrzi). Fia később átvette szerepét, és 1957-ig tanított közel 45 éven keresztül az iskolában. Az iskola jelenlegi épülete 1987-ben épült a falu központjában, amely Buzás János nevét viseli.
Hetvenöt éves település
Koháryszentlőrinc név után, 1949. május 24-től lett a település neve Nyárlőrinc. A névadás kérdésével azonban adódtak problémák. Ugyanis „a Koháry család erős Habsburg párti család volt és a Rákóczi szabadságharcban nemzetellenes magatartást tanúsítván.” Ennek tudatában a következő lehetőségek merültek fel, mint a község nevei: Lőrincerdős, Erdőslőrinc, Nyárjas, Nyárfás, Nyárlőrinc, Erdőlőrinc, Szentlőrinc. Mivel a Nyárfás és a Szentlőrinc elnevezés másik települések által foglalt volt, így az Erdős és a Nyár jöhettek szóba a tájadottságok figyelembevételével, így a döntéshozók a Nyárlőrinc nevet tartották a legmegfelelőbbnek. Ez pedig azt jelentette, hogy Koháryszentlőrinc község a továbbiakban Nyárlőrinc néven szerepel.
Horthy Miklós Koháryzentlőrincen
Magyarország kormányzója, Horthy Miklós a két világháború között többször járt Koháryszentlőrincen, persze csak vadászat alkalmával. Mindig a polgármester meghívására, az úgynevezett polgármesteri vadászatokon vett részt és mindig azon a területen, amelyet 1908-ban Kada Eleknek ajánlott fel a kecskeméti törvényhatósági bizottság közgyűlése, Koháryszentlőrincnek. Ez a terület a szentlőrinci tölgyes erdőbe esett és ott volt a város vadászháza. A kormányzó a vadászat előtt és után is oda tért be kíséretével együtt.
Mindezeket Hajagos Csabától, a Települési Értéktár Bizottság elnökétől tudhatták meg a jelenlévők.