A gyermekek számára, főleg, ha azok városban élnek, nagy élményt jelent az ősz egyik nagy eseménye, a szőlőszüret. Van közöttük olyan, aki csak hallott róla, de nem vett még részt rajta. Főleg igaz ez azokra a gyerekekre, akik sérülten születtek.
A Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néhány diákjának ilyen élményben volt részük, szerdán délelőtt, még pedig Tiszaalpáron. Az intézmény szakoktatójának, Bodor Ádámnak és édesanyjának ugyanis ott van szőlő területük. Ádám már az előző évben is felajánlotta azt, hogy a gyerekek vegyenek részt egy ilyen munkafolyamatban. Ezzel megismerik ezt a tevékenységet és nem mellesleg tapasztalatot gyűjtenek.
– Összefogással, saját gépjárművekkel valósítottuk meg ezt a munkafolyamatot mondta Palásti Szilvia gyógypedagógus. – Két fajta képzésen, udvaros és háztartás vesznek részt a gyerekek, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Rendelkezünk iskola kerttel, zöld felületekkel az intézményben, ahol egymásra épülnek az órák. Gyakorlati orientáltság van nyolcvan százalékban, húsz százalékban pedig elméleti és szinten tartása azoknak a készségeknek, amit eddig már megszereztek. Minél többször ismételjük a gyakorlati dolgokat, annál jobban beágyazódnak ezek az ismeretek számukra. Ezeket a dolgokat, ha gyakorlatban látják, megtapasztalják az élményt jelent számukra. Ugyanis nem mindenki lakik kertes házban és nem biztos, hogy találkozik olyan állattal, növénnyel, amiről előtte beszéltünk. De itt ezt most megtapasztalhatták hogyan is néz ki a szőlőszüret. A gyermekek sérülésének foka teljesen eltérő. Úgy vannak a csoportok összeállítva, hogy hasonló képességű gyerekek legyenek együtt, de széles a spektrum, hogy ki miben van akadályozva. Az elmondható, hogy készségfejlesztő iskolában nyolcadik osztály elvégzése után lehetnek azok a gyerekek, akik értelmileg akadályozottak, és huszonhárom éves korukig lehetnek velünk.
– Ennek a szüretnek az volt a lényege, hogy minden folyamatát megismerjék a gyerekek, vette át a szót Bodor Ádám. A ládákat már előre kihordtuk abba a két sorba, amelyet le kellett szedni. Zalagyöngye szőlőről volt szó, aminek termése könnyen le jön a vesszőről, mert nem késsel és nem is ollóval, hanem kézzel szedték le a fürtöket. A ládákat a fiúk felpakolták egy kiskocsira, azzal húztuk ki a sorok végére. Utána kis traktorra tették fel és azzal szállítottuk el a feldolgozás helyszínére, amit zúzás-bogyózás után kipréseltünk. A munkafolyamatot, meg magát a zúzó-bogyózónak a munkáját előtte természetesen elmondtam és meg is nézhették. Préselés után a mustot megfokoltuk huszonhárom fokos volt, amit meg is kóstolhattak, majd pedig azt is elmondtuk, hogyan készül a bor.
A mostani szüretben huszonegy gyermek vett részt, akik nagy élvezettel vetették bele magukat a munkába, és nagyon szépen dolgoztak. Összesen tíz ládát szedtek tele. Ha 
leesett egy fürt a földre, azt felszedték. Nem volt közöttük vita, sőt segítették egymást. Nagy érdekelte őket a bogyózás, és a préselés, amit Ádámék már korábban odakészítettek. A kis présen, aki akart, mindenki húzhatott egyet. A szőlő szedés és feldolgozás után megnézték még a racka birkákat, valamint tyúkokat is. A gyerekek és a velük lévő felnőttek megköszönték a lehetőséget. Bodor Ádám ígéretet tett arra, hogy jövőre is lehet majd náluk szőlőt szedni.