Az elmúlt napok hideg időjárása hatással volt az állóvizekre is, mert befagyasztotta őket. A Szikrai és az Alpári holtágakat vastag jégréteg borítja, amit a halak szempontjából orvosolni kell.
A Bács-Kiskun vármegyei Horgász Egyesületek Szövetségének címzetes halőre, Kerekes József, aki 2021-ben megkapta az év halőre elismerést, többek között a Szikrai Holt-Tiszán is teljesít szolgálatot. Az elmúlt napokban már végzett víz oxigén mérést a befagyott holtágon és azt tapasztalta, hogy hamarosan lékeket vágni, hogy a halak megfelelő oxigénhez jussanak.
A lékek vágását január 14-re ütemezte, amihez megfelelő létszámú segítséget, öt horgászt hívott. Bár maga a lékvágás nem olyan bonyolult folyamat, de ha nincsenek elegendően, akkor bizony hosszú ideig is eltarthat, mire bejárják a Szikrai Holt-Tisza több kilométeres szakaszát. A lékelést Lakiteleken, pontosabban a Holt-Tiszán lévő híd jobb partján kezdték. Természetesen minden szükséges eszközről és tárgyról gondoskodtak, amit szánkóval húztak. Így volt külön fűrész a lék és külön az ág vágásához. Mentőmellény a vágónak, aki maga Kerekes József volt, balta, kötél, ha esetleg baj történne, és meleg tea.
A szakember szerint a lék nagysága nem lehetett nagyobb egy négyzetméternél, mert akkor másfajta jelöléssel kellett volna ellátni. Így ennél kisebb darabot vágott ki a jégből, aminek mind a négy szélét háromszög alakban levágta. A nagyobb darab rész ment a jég alá, míg a háromszögek felállítva a lék oldalaira. Hogy minél jobban láthatóak legyenek, ágakkal, illetve nádakkal jelölték meg. A nagy darab kivágott résznek a jég alá csúsztatást, valamint a háromszög alakú sarkok kiemelését először megmutatta Kerekes József, hogy könnyebb legyen azoknak, aki ezt a munkafolyamatot végezték. Két segítség a gallyakat, nádszálakat hordta és jelölte meg a lékeket.
Amikor a jobb oldali résszel végeztek, akkor egy rövid szárazföldi gyaloglás után átmentek a bal oldali részre. Egészen addig bementek, ahol már nem volt egybefüggő vízfelület, mert nagyrészt nádas borította. A Szikrai Hol-Tisza U alakú, így két oldalon mintegy hatvan léket vágtak. A legkisebb jég vastagság tizenegy, a legnagyobb pedig tizenhét centiméter volt. A kis csapat egy kis tízórai szünetet is tartott a jégen.
A szabadstrandhoz közeledve lékhorgászokkal is találkoztak, akik maguk vágta léken próbáltak halat fogni. Már csak nem a kiértek a hídhoz, amikor egy legyengült hattyúval találkoztak. Kerekes József könnyedén meg tudta fogni és az utolsó kivágott lékhez vitte. Szerencsétlen madár nem győzött inni, jól érezte magát a kis vízfelületen. A halőr megígérte, hogy délután visz neki kukoricát, hátha erőre kap.
Amennyiben továbbra is ilyen hideg marad az idő, akkor a lékvágást néhány nap múlva meg kell ismételni, és addig kell folytatni, míg rá lehet menni a jégre.
Felhívjuk mindenkinek a figyelmét arra, hogy aki rá
megy a Holt-Tisza jegére, az nagyon figyeljen oda, hogy hol vágtak lékeket!