Az elmúlt években már hagyománnyá vált a Szentkirály-Lakitelek Hegyközségnél, hogy a tél végén, még a nagy tavaszi munkák előtt, kirándulást szerveznek, valamelyik borvidékre. Ez
úttal Tokajba és környékére látogattak el.
A két napos esemény célja nem csak az volt, hogy megismerjék az ország más borvidékeit, jó borokat kóstoljanak, de szakmai tapasztalatokat is szerezzenek, gyűjtsenek, és kicseréljék véleményeiket az ott élő szőlészekkel, borászokkal. A kirándulást László Géza, a hegyközség alelnöke szervezte.
A korai, hat órai, indulás után először Tokajon a Hétszőlő birtokot látogatták meg, megnézték, hogy milyen gépeket alkalmaznak a szőlőben, ahol egy ideje már biogazdálkodást folytatnak. Természetesen megnézték az üzem pincéjét is, ahova harmincnyolc lépcső vezet le. A hat mintából álló borkóstolást már a Tokaj belvárosában lévő Rákóczi pincében ejtették meg. A minták között szerepeltek a térség jellegzetes szőlő fajtái, mint a furmint, sárgamuskotály, hárslevelű, kövérszőlő, de természetesen szamorodnit és aszút is kóstoltak.
Az ebéd elfogyasztása után, elfoglalták a szállásukat Erdőbényén. Kis pihenés után következett a borkóstoló, amit Zöldi-Kovács Árpád tartott, aki Nyárlőrincről származik, és akinek édesapja, öccse és annak felesége, valamint a húga is ott voltak a kiránduláson. A bemutatkozás során kiderült, hogy Erdőbényén a gazdák szőlészeti közösséget alkotnak. A megtermelt szőlőjüket egy helyen dolgozzák fel, kezelik, érlelik, majd pedig értékesítik. Ennek a közösségnek a mindenese Zöldi-Kovács Árpád. Itt először habzóbort kóstoltak, majd következtek a tokaji fajták, a végén pedig két pezsgő is a poharakba került. Meg kell jegyezni, hogy Tokaj hegyalján is egyre több borászat foglalkozik már pezsgő készítéssel. Szót kell ejteni a vacsoráról is, mert kenyérben készült sült csülköt nem olyan sokan ettek még. Hozzá kell tenni, hogy nem csak a csülök, de maga a kenyér is nagyon finom volt. Az estén történt egy meglepetés is, mert a tiszaalpári Bársony Sándornak a felesége azon a napon született. Sándor pedig egy tortával lepte meg párját.
Másnap reggel már várták őket Bodrogkeresztúron az Ecet Manufaktúrában, ahol az ecet keletkezéséről kaphattak információkat és öt különböző ecetet is megkóstolhattak. Aki akart az pedig vásárolhatott is.
A szombat délelőtti borkóstoló már Rátkán volt az Árvay Pincészetnél, ahol a két ügyvezető testvérpár Angelika és Szabolcs fogadta az Alföldről érkezett társaságot. Itt gyakorlatilag prémium borokat kóstoltak, mint 2020-as Chardonnayt, 2017-es, 2021-es, 2015-ös, 2016-os furmintot, 2023-as sárgamuskotályt, és 2017-es és 2011-es hat puttonyos aszút. Nagyon jó hangulat alakult ki, ahol a gazdák bemutatták azt is, hogy a szőlő munkák során milyen kőzeteket találtak és azokból milyen növények, vagy állatok lenyomatát lehet látni.
Az ebéd elfogyasztása után már csak egy pincelátogatás volt, természetesen borkóstolóval egybekötve, még pedig Tállyán a Rózsa pincészetnél. A kívülállók nem tudják, de ott elhangzott, hogy a településen szinte minden ház alatt pince van, nyolc tíz méter mélységben. Rózsa György borászatában is a hagyomány öröklődik, mert apáról fiúra száll a szőlővel és a borral való foglalkozás. A gazdaságot ifj. Rózsa György mutatta be. Azon a helyen a pincében történt a kóstolást. Különlegességnek számított, hogy Gyuri édesanyja, a hordóból lopóval szívta a bort és töltötte a poharakba. Lánya pedig, növény doktorként szakmai tanácsokkal látta el a szentkirályi, lakiteleki, nyárlőrinci és tiszaalpári szőlősgazdákat.
A borászatokba látogató alföldi szakemberek ajándékkal köszönték meg a szíves vendéglátást. Természetesen valamennyi meglátogatott pincében vásárolhattak bort is, és éltek is ezzel a lehetőséggel.
A szakmai kirándulás ezúttal is jól sikerült és elérte célját. Hazafelé a buszban megfogalmazódott, hogy az elkövetkezendő évben a Villányi borvidék lehet az úti cél.