A vármegyei első osztályú labdarúgó bajnokság tizenkettedik fordulójában a listavezető Tiszakécskei LC II a Soltvadkerti TE Soltút gárdáját fogadta. A találkozó előtt a két csapat között mindössze három pont volt a különbség, igaz, a hazaiak egy találkozóval kevesebbet játszottak.
Gyors góllal tette nyomatékossá a hazai gárda, hogy nekik szükségük van a három pontra, mert István László lövése már a 4. percben utat talált a hálóba 1–0. Ezt követően helyzetek sokaságát hagyta ki a Tiszakécske, de a félidő vége felé Káli átadásából István újra betalált 2–0. A második játékrész elején Oláh felső kapufája borzolta fel a szurkolók idegrendszerét. Bő egy óra elteltével sűrűsödtek az események. A 66. percben egy előrevágott labdát Bányai jól kezelt le a tizenhatos közelében, amivel két védőt is becsapott, majd kilőtte a jobb alsó sarkot 2–1. Két percre rá jött a hazaiak válasza, amikor is Szabó Dávid a bal oldalról középre gurított és a berobbanó Oláh Máté futtából, nagy erővel a jobb alsó sarokba bombázott 3–1. Három perc múlva a soltvadkertiek újabb találatot értek el. Czakó rosszul jött ki a kapujából, a feje fölött átemelték a labdát, ami kikerült a jobbról érkező Farkas Bélához és a szélső nem hibázott 3–2. Öt perccel később Káli óriási lehetőséget hagyott ki. Teljesen egyedül vezethette a labdát kapura, már bent járt a tizenhatoson belül, de lövését védte Eifert. A találkozó hajrájában növelte előnyét a Tiszakécske. István keresztlabdáját, Oláh lőtte kapura, a labda a felső lécről pattant a gólvonalon túlra 4–2.
Bagi Gábor: Két jó csapat találkozott egymással és úgy gondolom, hogy nagyon színvonalas mérkőzést játszottunk. Nem csak mezőnyjáték folyt, de sokszor a kapuk is veszélyben forogtak. Hiányérzetem talán az első félidőben volt, amikor ziccereket hagytunk ki, ha azokat belőjük, akkor talán simább lehetett volna a mérkőzés. Szerencsére amikor a Soltvadkert gólokat rúgott, akkor azokra tudtunk válaszolni. Ennek köszönhetően megmaradt a két gólos különbség. Megérdemeltük a győzelmet, mert rúgtunk négy gólt, ami nagyon fontos dolog, de még rúghattunk volna többet is. Ez volt a harmincegyedik találkozónk, amikor nem kaptunk ki.
Huszty Dániel a soltvadkertiek játékosa: Nem annyira vált be, amit a Tiszakécske ellen kigondoltunk. Jobban kihasználták a helyzeteiket és okosabban játszottak, mint mi. 3–2-nél volt egy nagy lehetőségünk, ha azt berúgjuk, akkor talán más lett volna az eredmény. A szerencsével is hadilábon állunk, de majd ki fogunk jönni belőle.
Tiszakécskei LC II–Soltvadkerti TE Soltút 4–2 (2–0)
Tiszakécske, vezette: Tusa Zoltán (Resch Norbert, Kiss Bence).
Tiszakécske: Czakó – István L., Oláh (Szabó G. 92.), Krupánszki, Szabó D. (Pásztor 87.), Klemenc, Káli (Oberna 85.), Németh G., Szalai (Lovas Zs. 85.), Lovas A. (Boldizsár 52.), Tóth M. Technikai vezető Bagi Gábor.
Soltvadkert: Eifert – Gráczer, Farkas B., Nagy A., Plichta, Áman, Májer (Viola 63.), Huszty, Léwang, Rácz (Somogyi 68.), Bányai. Technikai vezető: Varga József.
Gólszerző: István L. 4., 41., Oláh 68., 88. illetve Bányai 66., Farkas 69.
Sárga lap: Szalai 39., Klemenc 56., Oláh 58., Németh G. 61., Tóth M. 77., illetve Léwang 49.
